2019 június 2.-án délután 2 órakor a tatai vár múzeumában egy kiállítás képeinek megnyitója, valamint képek a résztvevőkről dr Kazanlár Emil kerek-tarot képei A kiállítást megnyitotta Fister Magdolna A fényképeket készítette: dr Szamosi Katalin
https://www.youtube.com/watch?v=DPMn2iC-Qzc&feature=youtu.be&t=380
Örömmel tudatom régi és leendő tanítványaimmal, hogy ez évben megjelent – gyűjtésemben – az iráni és magyar mesék összehasonlítása zsebkönyv formában, melynek kiadása évtizedek óta nagy tervem volt. Az „Iráni és magyar népmesék Dr. Kazanlár Aminollah Emil válogatásában és összehasonlításában” című kötetben szereplő szövegek keletkezésének története helyenként némi magyarázatra szorul: [...]
A fiatal Aminollah ismét megjelenik Emilnek, felesége nagyszüleinek ovális tükrében. Aminollah 20 évesen hallgatja Eétemszamzade tanár úr újabb előadását Száádiról… „Száádi remekműve a Rózsáskert, a Golesztán, a szeretet és a bölcsesség halhatatlan tárháza, summája. E műről világszerte úgy tartják, hogy egyenlő távolságra van a hinduk Nirvánájától, valamint attól a [...]
A kiváló magyar származású tudós, Rehatsek Ede életéről és munkásságáról szóló rész után most Száádiról, majd pedig mestereim életéről mesélek. Száádi édesapja katonatiszt volt, kinek neve Moszleheddin. Száádi, teljes nevén Mosarrif Száádi Sirazi Iránban, Siráz városában született 1184-ben és ugyanott halt meg 1291-ben. A francia Larousse enciklopédia szerint a legnagyobb [...]
A 107 éves Szaádi Sirazi, Kazanlár Áminollah tusrajza, 1961, Teherán Amikor első műteremlátogatásomon voltam Gerlóczy Sári festőművésznél Budapesten, ő kijelentette, úgy érzi, az Ámin név jobban illik hozzám, mint az Emil. Ettől fogva Áminocskának szólított. Emil Áminocskát olyankor látta, ha valahol tükörbe nézett. A tükörbe nézve, mint egy [...]
Szeptember van. Mint az európai, magyar Emil, belenézek budafoki hajlékomban feleségem nagyszüleinek régi tükrébe. Nemsokára itt az október. Közeleg a magyar forradalom évfordulója. Európai énem helyett hirtelen Aminollahnak, az ázsiai, iráni énemnek látom kirajzolódni az arcát. – Az októberi magyarországi események alatt te nem voltál Magyarországon – mondja Emil Aminollahnak. [...]
Agatha Christie írja az egyik Poirot-történetében, nevezetesen a Temetni veszélyes címűben: „Senki sem látja magát olyannak a tükörben, mint ahogyan mások látják, de olyannak sem, mint amilyennek önmaga képzeli magát.” Amikor egy kedvesen naiv riporternek elmondtam, hogy – mint minden félvérnek, nekem is – két egyéniségem van, egy keleti és [...]
