emil

About emil

A szerző nem adott nem adott meg minden adatot.
So far emil has created 120 blog entries.

1956, Teherán – Amikor a leendő iráni hercegnő zongorázza nekem a Liszt-rapszódiát

Szeptember van. Mint az európai, magyar Emil, belenézek budafoki hajlékomban feleségem nagyszüleinek régi tükrébe. Nemsokára itt az október. Közeleg a magyar forradalom évfordulója. Európai énem helyett hirtelen Aminollahnak, az ázsiai, iráni énemnek látom kirajzolódni az arcát. – Az októberi magyarországi események alatt te nem voltál Magyarországon – mondja Emil Aminollahnak. [...]

2019-08-14T07:51:01+00:002017. szeptember 3.|

Szemelvények az életemből – Megszólal a tükör

Agatha Christie írja az egyik Poirot-történetében, nevezetesen a Temetni veszélyes címűben: „Senki sem látja magát olyannak a tükörben, mint ahogyan mások látják, de olyannak sem, mint amilyennek önmaga képzeli magát.” Amikor egy kedvesen naiv riporternek elmondtam, hogy – mint minden félvérnek, nekem is – két egyéniségem van, egy keleti és [...]

2017-08-01T15:07:39+00:002017. augusztus 1.|

ÁMINOLLAH – Szulejmán magyar leszármazottjának igaz története

Illés Sarolta Dr. Kazanlár Emil ÁMINOLLAH Szulejmán magyar leszármazottjának igaz története "Különös sors jutott Áminollahnak: egy magyar lány és egy Magyarországon tanuló iráni fiú szerelméből született 1939-ben Teheránban a Szűz jegyében. Ott élt és tanult 24 éves koráig, ma is jó barátja az utolsó sah unokaöccse, Christian Pahlavi. Apai ősei [...]

2016-08-18T11:21:16+00:002016. augusztus 18.|

Levél az Amerikai Egyesült Államokból

Itt közlöm eredeti helyesírással egy az Amerikai Egyesült Államokból érdeklődő kedves hölgy levelét: ### " Tisztelt Kazanlár ur! Ma megismertem a munkajaval az interneten keresztul. Csodalatos! Nem is tudom kifejezni, mennyire erdekel meg tetszik a tema, meg a muveszet is csodaszep! Most mar csak egy problemam van – nagyon nehez [...]

2019-07-18T10:00:13+00:002016. május 18.|

Irodalmi emlékek Iránból

Próza és Vers FAZLOLLAH MOHTÁDI SZOBHI-val édesanyám megszerkesztette az összehasonlító iráni magyar népmeséket, ami 1954-ben jelent meg Teheránban. Hála Ortutay Gyula és a Magyarok Világszövetségének, perzsa nyelven, ÁHMÁD SAMLU-val és MAHMUD  TÁFÁZOLLI-val együtt. Édesanyám számos híres magyar irodalmi művet publikált perzsa fordításban, mint például a  Petőfi kötetet, vagy Csiky Gergelytől [...]

2016-03-16T22:57:23+00:002016. március 16.|

Első nagy színházi élményem Magyarországon

A hatvanas évek elején, amikor az Állami Bábszínház festőműhelyében dolgoztam, alkalmam volt a társulat egyik előadásának a főpróbáját  megcsodálni. Természetesen az előadás felnőtt nézőknek szólt. Ez Bertold Brecht Angyal szállt le Babilonba című műve volt. A darab egyik főszerepét élőben és álarccal, majd pálcás bábuval a zseniális bábszínésznő Rebró Mara [...]

2016-03-16T22:41:06+00:002016. március 16.|

A vizionárius festő Ország Lili

ORSZÁG LILI kettős személyisége állandóan rivalizált egymással, ahogyan én láttam. A gyönyörű nő és a hihetetlen tehetséges, stílusalkotó festőművész. Mindkettő keveset beszélt, nagyon keveset. Lili mottója az volt -"hogy egy festőnek a képei beszéljenek és ne Ő beszéljen a festményei helyett." Budapestre 1962-ben érkeztem Teheránból, ahol születtem és addig éltem. [...]

2016-03-16T22:35:42+00:002016. március 16.|

Mesterem: Hosszein Behzad iráni miniatúra festő

Hosszein Behzad iráni miniatúra festő 1894 - 1968.10.13. között élt. Teheránban született és itt is halt meg. Ő volt a XX. század legnagyobb miniatúrafestője. Egyszerre volt hagyomány őrző és újító. Műveit a világ számos országában kiállították: USA, Oroszország (akkor Szovjetunió), Lengyelország, Csehország, Anglia, Törökország, Japán stb. Gyerekkoromban egy kiállításon megcsodáltam [...]

2019-07-18T10:00:13+00:002015. augusztus 25.|

Karagöz és Hadzsejváz

Bursza városában, a XIV. században Orhán szultán mecsetet építtetett. Az építkezésben részt vett egy Karagöz nevű kubikus és barátja, Hadzsejváz, a lakatos. A mókás természetű barátok nap, mint nap komikus előadásokkal szórakoztatták az építőket. Karikírozták a munkatársaikat és Bursza városának különböző jellegzetes figuráit, vagy kis humoros történeteket játszottak el. Lassan-lassan [...]

2019-07-18T10:00:13+00:002015. február 7.|

Szádi Rózsáskert 36. elbeszélés

Egy tanuló így szóla mesteréhez: "Mit tegyek? Nyugtalanítanak az emberek, folytonos látogatásukkal, és a drága időmet elrabolják folytonos járás-kelésükkel. Ő szólt: "Azoknak kik szegények, adj kölcsön, akik pedig gazdagok, azoktól meg kérj valamit. Hidd el feléd se jönnek többé. Ha koldus vón parancsolója igazhívők hadának, Hitetlenek megrémülve Csínáig is futnának."

2019-07-18T10:00:13+00:002014. december 8.|