BISZM ILLAH ILRAHMAN ILRAHIM
Bizony nehéz a helyzete annak, aki Kazanlár Ámin Emilt méltóképpen be szeretné mutatni. Hogy miért? Mert nem tudni, hogy sok világa közül melyikben él, melyik felől közelíthetünk. Nyelvészet? Vagy talán filozófiatörténet? A bábok és bábjátékok az igazi otthona, vagy a festészet? Kazanlár Ámin Emil 1939-ben született Teheránban perzsa apától és magyar anyától. Édesanyja az ismert perzsa műfordító, Baranyi Angéla, aki nagy gondot fordított magyar neveltetésére, ezért már a kezdet kezdetén a gyermekkorban ötvöződött a két világ egy elmén belül, ami megvetette egész művészi kibontakozásának talaját. A ma már kilenc nyelven beszélő művész neveltetésében a magyar, a perzsa és a francia nyelv játszott főszerepet. Iskoláit Teheránban végezte, festeni is itt tanult, századunk egyik leghíresebb iráni miniaturistájának, Hosszein Behzad mesternek volt tanítványa. 1962 óta a művész Magyarországon él, 64-75 között Ország Lilinél tanulta tovább a festészetet.
Kazanlár művészetére talán az jellemző, hogy őt magát nem a látvány ragadja meg, ami festészetre ihleti, hanem belső gondolatvilága, a mohamedán, héber, keresztény, valamint a perzsa hatások sugallt gondolati tartalma és Ő mindezekből kovácsolja össze azt, amiből látványt teremt.
Tehát nem a külső látvány megfestője, hanem a belső tartalomé és e belső tartalmat adja ki látványként. Festészetének egyik igenérdekes ágát képviselik kabalisztikus jelei. A kabala a héber ábécé 22 betűjén alapul. Ebből 7 az erény, 7 a tévedés, 7 pedig az élet hét szituációjának szimbóluma. Az utolsó a világ rendjét megteremtő erőt jelzi. Eredetileg a 22 jel maga a Tarot sorozat. Érdekes gondolati kapcsolódás, amikor a héber kabalisztikus betűjelek helyét az arab ábécé betűjelei váltják fel, ami kiegészül korán ihletésű tartalommal.
Egy egyszerű kép, amely ötvözi a héber kabalisztika koncepcióján alapuló korán gondolatvilágot, de a kifejezés eszközeiben mégis valahol a szürrealizmus színkavalkádja, annak megrázó áramlatai keverednek a keleti miniatúramotívumokkal. Képei ilyen sok forrásból való táplálkozása, alakjainak, színeinek kifejezőereje együtt, egy belső lüktetést eredményeznek. Lüktetést és nem mozgást, mert alakjai kecsesek, nem robbanékonyak, finomak, könnyűívűek, nem robosztusak, a történést, a lüktetést, a dobogást a színek egymásmellettisége okozza. Ez a kifejezőeszköz párosul tehát az említett gondolati tartalommal.
Kazanlár Ámin Emil nem csupán a kelet festője, ezt bizonyítják neves dél-amerikai írók műveihez készített illusztrációi melyeket Félix Pita Rodriquez kubai költő „A költészet tarokkjátéka” c. verséhez, Gabriel Garzia Marquez „Száz év magány” c. regényéhez és Ernesto Cardenal nicaraguai költő „Ima Marylin Monroe-ért” c. költeményéhez készített.
A művész szerteágazó sokoldalúsága mércét állít a képek szemlélői elé, akik képei tartalmának megértésén nem csupán saját érzelemtükröződésüket, hanem a hit, hagyomány és a mítoszvilág felismerésén, vagy fel nem ismerésén keresztül saját tárgyi tudásukat is lemérhetik. Képei hidat alkotnak hitek közt, kultúrák közt, emberek közt, istenek közt és világok közt.
Dr. Mihálffy Balázs
Abdel Rahman
A magyarországi iszlám sejkje