Cikk címe: Akit üldöz a Tarot…
Forrás: Rivalda
Szerző: R.Zs.
– Ön Teheránban született, ami magyar állampolgároknál meglehetősen ritka…
– Édesapám Kara Musztafa, Szulejmán szultán nevelőapjának egyenesági leszármazottja. 1952-ben, Kemál Atatürk forradalma idején menekült el családunk egy perzsa-kurd városba. Atyám még Szmirnában született, de gyorsan perzsa állampolgár lett. Amikor Magyarországra jött tanulni a Műszaki Egyetemre, már beszélt egy kicsit magyarul. A második világháború előtt anyám a magyar rádiónál dolgozott, de a fasiszta szellemű adásokban nem vállalta a közreműködést, így kerültek vissza a szüleim Iránba… Én ott születtem, és csak 1962-ben jöttem Magyarországra, miután a teheráni Képzőművészeti Főiskola miniatúra szakán tanultam. Azóta itt élek. Budapesten francia-spanyol nyelvtanári diplomát szereztem, de egyébként kilenc nyelven beszélek…
– Ha megkérdeznék mi a foglalkozása, mit felelne?
– Pedagógus vagyok, festőművész, s ezoterikus író… Festek csendéletet, tájképeket, de a világsikert a Tarot-kártya hozta meg! Első sikeremet festőként 15 éves koromban egy nemzetközi pályázaton arattam. A miniatúra a képek és a mögöttük álló szimbolikus világ miatt vonzott különösen. A hetvenes években Magyarországon a Parlamentben, a Tájékoztatási Hivatalban dolgoztam, nyelvtudásomat használva, szabadidőmben csak a magam kedvére festegetve… Egy kolleganőm keresett fel, öngyilkos gondolatokkal viaskodva, válságos lelki állapotban: te Iránból jöttél, kell, hogy tudj jósolni! Mondd, mi lesz a sorsom? Ideutazásom előtt valóban megismerkedtem a kártyavetéssel, így teljesítettem a kérését… Tarot kártyával kivetettem, hogy három nap múlva meghal a főnöke, s új jön, akivel egymásba fognak szeretni… A jóslat bevált… Így robbant be a Tarot-kártya az életembe. Ennek az esetnek a kapcsán kerültem kapcsolatba az európai szakirodalommal, s kaptam inspirációt magyarországi mesteremtől, hogy fessem meg a Tarot-t. Állást változtattam, idegenvezető lettem – egyik megrázó élményem, hogy Vitéz János egykori hercegprímás esztergomi palotájában – az erényt ábrázoló figurák után elnevezett „Erények termében” a falon Tarot-figurákat fedeztem fel! Üldöz a Tarot? Azóta is a freskók bűvöletében élek. Ennek a képnek az alapján. 84-ben kezdtem a kártya-festést: a munka 10 évig tartott. Így született a sorozat, ami Kazanlár-Tarot néven lett ismert. Én Ökuménikus Tarot-nak nevezztem el, s felajánlottam a svájci AG Müller Urania gyárnak sokszorosításra. Franciaországi, ausztriai kiállításaim voltak: Wagramban a Tarot került bemutatásra. A Kassák Kiadónál megjelent 300 oldalas Tarot könyvemhez Szepes Mária írt előszót. A Millecentenáriumra egy kártyasorozatot terveztem jellegzetesen magyar figurákkal – királyokkal, szentekkel, legendás alakokkal. operetthősökkel. Ez itthon nem aratott sikert, de a festmények svájci kiállítása után egy ottani, több mint százesztendős jóskártyagyár kiadta!
– Kérem, mutassa be röviden a Tarot-t olvasóinknak!
– Ez egy ősi kártya, ami önismereti gyakorlatok végzésére, meditációra alkalmas. Feltételezik, hogy eredetileg az egyiptomi főpapok beavatására szolgáló hieroglifa rendszer volt: ábrák, szöveg nélkül… A zsidó kabbalában a képek helyett a héber abc 22 betűje jelent meg a lapokon, majd a 13. század második felében a betűket szimbólumok, ábrák váltottál fel. Vannak egyéni és hagyományos kirakáso módszerek, én 77 változatot gyűjtöttem össze. Van kirakás, mely segítségével a múltba, a jövőbe lehet tekinteni; mások az egyén lelki, fizikai, szellemi állapotáról tudósítanak.
– Rendszeresen jósol másoknak?
– Idegenvezető koromban vetettem Tarot-t csoportjaimnak, s a világ minden tájáról küldtek nekem kártyákat: egyedülálló a gyűjteményem. Ma már általában csak másokat készítek fel az általam tervezett, és más Tarot-kártyák használatára. Ha az ember jósol, s ezt kuriózumként tekintik, az engem zavar. A Tarot – szerintem nem természetgyógyászat, nem lélektan – művészet. A jóslás és eszköztára kommunikációs módszer. A szalonösszejövetelek, az ünnepek elmaradhatatlan eseménye, amikor a török kávé zaccából jósolnak egymásnak Törökországban, Perzsiában, de a Balkánon és Görögországban is. Azt fejezi ki, nemcsak a fizikumoddal foglalkozom, a lelkivilágod is érdekel, én kitalállak téged, te kitalálsz engem… Azt tartom jónak, ha a hétköznapi ember képes jósolni a hétköznapi embernek. Antoine Court de Bébelin dobta be a Tarot-t a köztudatba, de ő az irodalmi szalonokba és Madame Pompadour szalonjában honosította meg, s megterveztette az első „formatervezett” Tarot-t kártyát. Addig a pszichologizálás monopóliuma a gyóntatófülkében volt, ahol nem volt a két fél egyenrangú. Ezzel szemben a Tarot nem okvetlenül bűn után „nyomoz”, nem a tünet kezelését vállalja, hanem a probléma oka után kutat, a két fél kölcsönösen kitalálhatja a másikat. Van, amikor valaki nem mondja ki, mi bántja, mi fáj neki, ezt ki kell találni! Erre való a dolog jóslás oldala. Itt nem egy profi lélekbúvár pszichologizál: minden keleti bölcs egyben pszichológus, mert megelőlegezik neki a bizalmat! De miért csak a tibeti paraszt lehet a bölcs, aki tud pszichologizálni, s miért nem az európai ember?
– Mi a terve?
– Szeretnék két év múlva nyugdíjba menni. Nincs prekoncepcióm, veszem a jeleket: ha kapok egy jelet, hogy kell valamit tennem, akkor csinálom, ha olyat kapok, akkor meditáljak, akkor azt fogom csinálni. Nagyon jó dolog meditálni!