Cikk címe: Tudós-mágus a vízöntő korszakban
Szerző: Sipka Tamás
Forrás: BoszorkányTánc

2850 „bejegyzett” tarot-változat, Jósok kártyája

-Te meg fogsz engem ölni! – énekli a felismerés rémületében Josénak Carmen, mikor a kártyában a pikk 9-es és 10-es kerül színre és egymás mellé. A legendás kártyaária értelme a messze misztikus múltban gyökeredzik.

– Mint ahogyan a mai játékkártyák nagy része az ősi tartot-ból származik, úgy a közismert francia kártya is – mondja Kazanlár Ámin Emil, a filozófiatörténet és az általános nyelvészet doktora, a tarot világának koronázatlan királya. – Maga a tarot a régmúlt zsidó kabbalájának megjelenése. A négyes felosztás, a négyes jel Isten okkult nevének négy betűjelére a JHVH-ra utal. Legalább ennyire a négy évszakra, majd a négy evangélistára is. Visszatérve az okkult, teoterikus, elvonatkoztatott szimbolikus jelekhez: a pikk az a kard, vagy végzet, amely lesújt a levegőből. A kőr a kehely, ha úgy tetszik s Grál legendabelié, de mindenféleképpen az érzelmek hordozója, a folyadék, a „humor”. Az egykori aranytallér neve utáni káró, a pénz és elvonatkoztatva a föld értékeit jelképezi. A treff is pozitív: az élet tüzét hordozó növényzetet jelenti. Ezek szakrális és pszichológiai hatását jól megfigyelhettem más tarot-tanfolyamaimon. Testvéries, jó a hangulat, mikor a kelyhet elemezzük, a pikknél agresszivitás és vita van jelent, a kárónál általában az anyagi problémák kerülnek felszínre, a treffnél pedig a magasztos gondolatok.
– Úgy tűnik, a tarot egyfajta metamorfózisát éli, hiszen a bonyolult és hihetetlen tökéllyel kidolgozott összefüggésrendszert sűrítő kártya eredetileg jóslásra szolgált, majd játékkártyáként használták, ma ismét jóskártyaként éli új virágzását…
– A jóslási eredet a héber ABC 22 betűjében keresendő, pontosabban a rabbi nyakán lévő „szerafinben”, amely 22 szétválasztható lapocskából állt, s azokat kivetve, a jelek és számértékek konstellációja alapján döntöttek fontosabb dolgokban. A klasszikus tarot már ezt a kabalát továbbhordozva fejlődött Egyiptomban. A kizárólagos „félig igaz” eredeztetés a napóleoni idők Egyiptom mániájának tudható be. A lapok mind kifejezőbb illusztrálása a spanyoloknak köszönhető, akik új ábrák nélkül nem értették a kártyát. A játékká alakulás is spanyol találmány. X. vagy Bölcs Alfonz XIII. századi tudós, szociológus, költő és uralkodó nagyon hasznosnak találta a szerencsejátékokat a spanyol harcos, vadász tüzes energiáinak lekötésére. A táblás játékok mellett ekkor jelent meg először a kártya, mint játék. Különösen alkalmas volt erre a 78 lapból álló „nagy tarot”. A számrendszer adott, a sorsot vizsgáló eszközből így lett a sorsot kipróbáló játék – ami még társadalmilag is összeköti az embereket.
– Mára fordult a kocka. A társadalmi atomizálódással, az egyén elbizonytalanodásával mind nagyobb teret nyert az okkultizmus, a tarot is visszaveszi eredeti szerepkörét: a jóslást. Divat lett a tarot?
– Méghozzá a Föld szinte minden pontján. Az egyre növekvő népszerűség magyarázata, hogy a II. világháború óta a Vízöntő korszakában van – ez tart körülbelül a jövő évezred első évtizedéig-, mikor egyaránt jelen van az exotéria, vagyis a hit dogmatikus betartása és az ezotéria, a belső megnyilvánulás a szimbolikával. Gondoljunk csak arra, hogy a számok például eredetileg a próféták üzenetei. Igazából az ezotériába kapaszkodnak most az emberek. Nyugaton óriási irodalma van a tarotnak, és kultusza a belőle való jóslásnak. A „jobb helyek”, jósok, jósdák adnak arra is, hogy saját alkotású vagy rendelt, de legalább kézzel festett tarotjuk legyen.
– Hány klasszikusnak nevezhető tarot kártyát jegyeznek a szakértők?
– 2850 van forgalomban, közöttük olyan ritka újkori is, mint Salvador Dalié. Az egyik legdrágább fajta. Selyemre festettől kezdve a lenyomatokig a volt kedves, Amanda Lear kezében van minden kiadói jog. Nem adja el semmi pénzért, ezért is drágák a Dali tarot-k. Amanda köti magát Dali emlékéhez, aki megfogadta, addig nem hal meg, míg tarot-ját meg nem festi. Fogadalmát be is tartotta az utolsó lapig. Az alkotás külön pikantériája, hogy az egyetlen tarot a világon, amelyen pápai áldás van! Tudniillik Dali még két régebbi, a Vatikánnak készített festményéért részesült VI. Pál áldásában. Ő és minden munkássága. Ezt már nem lehetett visszaszívni, mégha kártyáról van is szó… De majd minden tarot-nak megvan a saját története, és mindenkinek, aki ezzel behatóbban foglalkozik, megvan a maga tartot-ja.
– Így az öné is. Szellemileg hogyan azonosult a tarot világával?
– Részben adott volt, én Perzsiában beleszülettem a kereszténység és iszlám kultúra találkozásába. Teheránban éltem 1962-ig, 23 éves koromig. Édesapám műfordító volt – Magyarországon járt egyetemre, nagyváradi édesanyámat is itt ismerte meg – , most adják ki Petőfi „összes” fordításait Iránban ismét. Jómagam 7 évesen kezdtem mesterektől tanulni a miniatúrafestést, majd a Képzőművészeti Akadémián folytattam, s Magyarországra térve a „mese birodalmában”, a Bábszínházban helyezkedtem el. Ország Lili, a színház akkori díszlettervezője mellett tanultam az európai festészetet. Az ő szentendrei iskolája keveredett a számmisztikával. Perzsia, a miniatúrák világa, a festészet – mindez az én önkifejezésem útja lett, s így született meg az első tarot-m. Korán-idézetekkel és perzsa miniatúra stílussal hagyományosnak mondható.
– De mint hírlik, most szinte teljesen megújította a tarot kártyát…
– Bizonyos értelemben igen. Akár „ökumenikus” tarot-nak is nevezhető. A négy csoportot ugyanis négy nemzetre osztottam fel. A pénz „természetesen” Perzsia és az Ezeregyéjszaka világa; a kehely a magyar, az Árpádház; a szentek, az Aranyszarvas, de még Sissi és Rudolf is szerepelnek a lapokon. A pikket, a kardot az Izisz-Ozirisz legenda jegyében festettem. Nem véletlen, a Szerencsekerék fölött ott a szfinx… A treff, India, Síva, Krisna és a nagy Mogul családja. Mint az elsőnél is tettem, ehhez a tarot-hoz is megírom az értelmezp és kultúrtörténeti könyvet. A lapok jelenleg Svájcban, Lungano mellett láthatóak egy önálló kiállításon, hiszen a kiadói jogot a svájci A.G. Müller-Uránia, az egyik legnagyobb kártyakiadó vette meg. A kiadó másik újdonsága az enyém mellett H.R. Geiger horroros tartot-ja. Geiger A nyolcadik utas a halál című sci-fi díszlet-, kosztüm- és látványtervezője…
– Sokan keresik fel, hogy jósoljon szerencsejátékokra, rulettszámokra, de ön rendre visszautasít minden jóslást. Miért?
– Én tudományosan, kultúrtörténetileg és a személyiségfeltárás, a meditáció oldaláról foglalkozom a tarot-val. A rulettről? Puskin Pikk  Dámájában a hősnő tudja a három biztos, general nyerőszámot, csak akik fel akarják használni, azok nem tudják, hogy bizonyos dolgok szerint azok cserélhetők! A gazdaság kategóriában elképzelhető a számjóslat, de az nem konzisztens. Két sorsbeszólás egyenlő egy hamis információval! Mert különben működhetne kártyajós minden kaszinóban… Régen volt rá kísérlet, meg is szűnt. A sorsjavítás kérdéskör más, hogy például egy vállalkozáson belül mit tegyen az illető, mit ne, meg lehet kérdezni. Akit a jóslás témakör érdekel, azoknak Szepes Mária, Holló Erzsébet, Szabó és Szegedi kisasszonyok, és Joshi Barath könyveit ajánlom. Az önismeret fejlesztésére Zubreczkiné Réti Kamilla füzeteit és csodálatos tarot-ját. Tehát a szerencsejátékokról: a tippelést nem szabad jóslással kísérteni! Ha Isten valamit okkultál, nyilván nem akarja, hogy kint legyen. Valaki vagy sorsszerűen kapja a szerencséjét, vagy nem. A tippjóslatoknál a fehér mágia átcsaphat fekete mágiába, ami illúzióvesztő és nem marad más, csak az ördög kacaja…