Cikk címe: „A tulipán harmattól könnyezik”
Szerző: Cs. Nagy Lajos
Dátum: 1984. február 24.
Forrás: Dolgozók Lapja

Kazanlár Emil Ámin iráni festő miniatúrái Esztergomban

Az Esztergomban kiállító iráni művészt sok szál fűzi Magyarországhoz. Kazanlár Emil Ámin iráni, teheráni születésű. A távoli főváros Szépművézeti Akadémiáján tanult hosszein Behzad, a legnevesebb perzsa művész volt a mestere. Anyja Baranyai Angéla műfordító. Petőfi és Móricz Zsigmond arabra ültetője. Kazanlár Emil Ámin húsz éve él Magyarországon. A miniatúrák festése szigorúan vett „magánügye” – 9 nyelven ír, újságíró, műfordító, most könyvet készít a korai perzsa miniatúrákról.

Az Esztergomban, a Művelődési központban nyílt kiállításról szóló tudósítás címe magyarázatra szorul. „A tulipán harmattól könnyezik” Omar Chajjam költő négysoros- perzsa versformában írt – művéből kölcsönöztünk egy jellemző sort. Omar Chajjam ihlető szelleme, az iszlám titokzatos Enga-madara kíséri az alkotó útját és a most Esztergomban látott képekét is.
A miniatúr festészet gyökerei Keleten a III. századba nyúlnak vissza. Az iszlám tiltotta az emberábrázolást. A szent könyveket, a Korán tanítását viszont terjeszteni kellett. Egyik vallási irányzat, a szufizmus már toleránsabb volt: festeni szent dolog, az istennek tetsző cselekedet, hangoztatták képviselői. Apró rajzok készültek, amelyeket a vadászatokra is elvittek. Lám, milyen praktikus dolog volt: egy világot hódító művészeti irányzat bölcsőjénél a szent tanításokat, törvényeket örökítettek meg az olvasni nem tudók számára hozzáférhetően is a művészek.
Európába óperzsa közvetítéssel kerültek a miniatúrák.
Kazanlár Emil Ámin kiállításán zömmel a Chajjam-illusztrációkat látjuk. Sajátos, egyedi munkák ezek. Sajátosak nemcsak festészeti szempontokból. A világszerte háttérbe szoruló alig festészeti stílusmódszer-filozófia egyik utolsó képviselője Kazanlár Emil Ámin. Elképzelhetetlenül nagy munkát kíván a szemtől: tempera alapra egy szál (!) macskaszőrrel festi az iszlám művészetben honos, zömmel kék és arany színeket. A művész korábban hivatásos bábművész volt. Könyvet is írt e színpadi műfajról. Ott ismerkedett meg a néhai Országh Lilivel. Több közösen készített montázst is (ezekben a miniatúrák helyét elfoglaló kaligrafika csillan föl) kiállított Kazanlár. Bábtervei, szőnyegtervei (ezek avatottan idézik a klasszikus szőnyegkultúrákat) teszik az esztergomi kiállítást vonzóvá.