Cikk címe: Kártyát fest a világnak
Szerző: M. É.
Dátum: 1994. november 9.
Forrás: Gyöngy 1. évf. 7. sz. 33. o.

Svájcban hamarosan kiadják Kazanlár Ámin Emil tarotkártyáját, német nyelven. Ezt követi majd az angol és a francia nyelvű! A hazai közönség már megismerkedhetett a festőművész korábbi, igényes tarotkönyvével, ám az újabbat – az úgynevezett kis arkánumot is tartalmazó kiadványt – csak két esztendő múlva veheti kézbe magyar nyelven.

– Különös, szokatlan név az öné: Kazanlár Ámin Emil.
– A Kazanlár török név, amely azt jelenti, a kazán törzsből valók. Apám az utolsó bécsi pasa, Kara Musztafa leszármazottja. Amikor a török seregeket legyőzték Bécsben, Szulejmán dührohamában megölette a szépapámat. Ám alig végzett a hóhér, máris kitört a pánik, mi lesz, ha a katonák megtudják, hogy szeretett nagyvezírüket meggyilkolták. Erre a tetemét kirakták a Burg balkolnjára, seprűt kötöttek a kezéhez, kinyitották a szemét, úgy „integetett” a seregnek. Így békésen vonultak vissza a török csapatok, nem tört ki lázadás.
– A leszármazottak itt maradtak Magyarországon?
– Nem egészen. A szépapám halála után, mintegy ötszáz éven keresztül szokássá vált a családban, hogy a fiúk európai nőt választottak feleségnek, gyakran épp Magyarországról. Apám 1928-ban azért jött Budapestre, hogy a mérnöki karon folytassa tanulmányait. Itt ismerkedett meg anyámmal, aki nagyon szerette a keleti nyelveket. Petőfit, Móriczot fordította perzsára. Apám két diplomát szerzett Budapesten, aztán 1938-ban összeházasodtak és hazatértek Teheránba. Én Iránban születtem.
– Mikor kezdett el ezoterikával foglalkozni?
– A nyelvi gimnázium után a szépművészeti akadémia modern tagozatára vettek fel, de egyik mesterem segítségével sikerült bejutnom az áhított perzsa miniatúra szakra. Az ezoterika pedig benne van a perzsa miniatúrában. Nem lehet megkerülni. A perzsák szuffizmusnak hívják, és ez kiterjed a zenére, a festészetre, az építészetre, a táncra, vagyis mindarra, ami az iszlámon belül művészet.
– Ön miért jött Magyarországra?
– Szüleim házassága időközben elromlott. Anyám haza akart térni, meghalni. Én meg eljöttem vele ide, élni. Sikerült bekönyörögni magam az Állami Bábszínházhoz, ahol a műhelyben dolgozhattam. A bábokhoz értettem, hiszen Teheránban én alapítottam a bábszínházat, és hetente saját bábműsorom volt az akkor induló televízióban. A díszletet is én csináltam, a darabokat is én írtam, és játszottam is. A budapesti bábszínházban Országh Lili volt az egyik vezető festő, aki ezoterikus festő is volt. Ő főként a héber ábécé, a kabbalisztika titkait festette meg. Tizenegy évig a magántanítványa voltam. Arra ösztönzött, hogy folytassam a több száz éves perzsa miniatúrák hagyományait, hiszen ott a képek tartalma maga a mágikus lét. Minden kép az ember és az Isten kapcsolatát ábrázolja, az időből való kilépést az időtlenségbe. Ebben már benne van a jóslás lehetősége, az önismeret lehetősége.
– Hogyan lett végül tarotkártyafestő?
– Véletlenül. Egyszer az egyik kolléganőm kiborult, és arra kért, jósoljak neki. Egészen addig én a jóslást és a tarotkártyát babonás népszokásnak tekintettem, de a kolléganőm csak nem hagyott nyugodni. „Micsoda perzsa vagy te, ha még tarotkártyából se tudsz jósolni?” Gondoltam, megpróbálom. Jártam elég jósnál Teheránban, láttam, miként rakják a falapokra festett kártyát egymás mellé, hogyan mondják a jövőt.
– És bevált a jóslata?
– A legnagyobb megdöbbenésemre igen. Azt mondtam, hogy a kolléganőm hivatali főnöke néhány napon belül meghal, és helyette olyasvalaki jön, aki fontos lesz a hölgy életében. Amikor az egész valóra vált, sokként hatott rám. Viszont Judit nénire, kedves ismerősömre olyan hatással volt, hogy azonnal megajándékozott egy pakli külföldi jóskártyával meg a hozzá való könyvvel, és megnyitotta előttem a könyvtárát. Két évig böngésztem a könyveit, akkor azt mondta: most már többet tudsz a tarotról, mint én. Fesd meg! Én pedig szót fogadtam…

Ezoterika: a beavatottak titka, a mágia ismerete, amely mások segítségére való. Olykor azonban ártó szándékkal használják. A képzelet önmagát megvalósító varázsereje a jóslás alapja.
Tarot: a héber beavatottak bölcsességének szintézise. A nevét – némely magyarázat szerint – a héber szent könyv, a Tóra körbe írt és fordítva olvasott betűiből kapta.
A nagy arkánum kártyáinak száma megegyezik a héber ábécé betűinek számával.
A kis arkánum 56 lap (négy színből 16-16 kártya). A színek: szív, káró, pikk, treff (vagy: érme, kehely, kard, bot).