Kedves rokonok, barátok, tanítványok és ismerősök!

Egy nagyszerű ember távozott közülünk, Kazanlár Áminollah Emil különleges és varázslatos személyiség volt. Arab-perzsa keresztneve, annyit jelent Isten megbízottja, ezt a szerepet élete során be is töltötte, Isten megbízottjaként élt és alkotott. Nem csupán a származása unikális, de a személyisége is az. Édesanyja egy nagyváradi magyar-zsidó családból származott, édesapja pedig török-kurd család sarja, és ő Iránban látta meg a napvilágot, de mivel édesanyjának dolgoznia kellett, jórészt örmény keresztanyja nevelte, ezért elsőként örményül beszélt. Ki volt ő? Tarot-festő, festőművész, bábtervező, filozófus, ezoterikus bölcselő, nyelvész (Emil kilenc nyelven beszélt), jövendőmondó? Egyszerre mind és valami sokkal több.

Amikor a 90-es évek elején a Rítusházban megismerkedtem vele, akkor elsőként a művészi és lebilincselő mesélő képessége ragadott meg. Azt gondoltam, ha az elmesélt történeteit leírná, kiváló író lehetne, persze ő maradt tarot bölcselő és festőművész. Emil egy nagy mesélő volt, aki a valós megtörtént eseményeket úgy adta elő, mint egy-egy novella. Ezek a kis elbeszélt novellák, az egyetemes műveltsége révén, megannyi kultúra tanításaiba avatták be a hallgatóját, másfelől kiváló memóriája révén fontos kordokumentumok is. Hiszen nagyon sok embert ismert és számtalan eseményen jelen volt. Mily nagy szerencse, hogy élete utolsó évében, a Műcsarnokbeli kiállítása során, Szegő György igazgató felvetetett vele egy hosszú interjút, amelyben így sok mindent megoszthatott az utókorral.

Emil már kiskamasz korában elkezdett balettozni és fiatalon elsajátította a tarot jóslás rejtelmeit. Az előbbit egy lábujjműtét miatt kénytelen volt abbahagyni, de az utóbbi mindvégig életének a gerincét képezte. Gazdag életútja során az eurázsiai kultúrák nagytöbbségét elsajátította és önmagában szintézisbe hozta. Mindezt jól tükrözik a festményei is.

Élete egyik nagyon fontos szakasza a bábszínházi munkássága volt, ahol egy igen kiváló művészcsapatba került. Itt többek között Ország Lilivel dolgozott együtt, aki egyben mestere és barátja is volt. A festőnő bíztatta, hogy művészetében őrizze meg a perzsa miniatűrfestészeti hagyományait. Ugyanakkor a festőnő Emil hatására kezdett foglalkozni a keleti miszticizmussal. Külön érdekesség, hogy Koós Iván bábművész, amikor behozta a bábszínházba nagybátyát, Hamvas Bélát, akkor Ámin neki is jósolt.

Legyen ennyi elég a hosszú és igen kalandos életút eseményeiből, hiszen ha csak a lényegesebb mozzanatokat idéznénk fel, itt állhatnánk éjfélig.

Mindenképpen kiemelendő a festőművészi munkássága, hiszen ez képezte alkotói életének gerincét. Ámin festészete szakrális és mágikus, szellemében rokon az ortodox ikonfestészettel valamint a keleti művészettel. Abba a körbe tartozik, amiről Hamvas esztétikai elvárásaiban beszélt. Emil komolyan vette és követte a harmadik századi perzsa vallásalapító és festőművész, Mání intelmét, nevezetesen, hogy a festés ima.  A festményei meditációs objektumok, minden kép mögött egy bölcseleti tanítás rejtőzik, s aki elég nyitott, azt megszólítják. Ámin festészetének egyik fő témája a tarot, ami nem csupán festészetileg érdekelte, hanem bölcseletileg is.

Festményeit egyfajta misztikummal mélyen átitatott szimbolizmus jellemzi. A képi világának alapját pedig a perzsa miniatúrafestészet adja, hiszen Teheránban Hoszein Behzadtól ezt tanulta. Egyébként már mestere is megújítója volt e műfajnak. Behzadtól nem csupán festészetet tanult, hiszen a mester megismertette ifjú tanítványát a dervisek világával, a szúfí hagyománnyal, azaz az iszlám misztikával.

Azt talán nem túlzás állítani, hogy korunk legnagyobb tarot misztikusa volt, aki ráadásul a tarot kártyák szimbólumvilágát megújította, többek között elkészítette a kör-tarot, amelyen ott láthatjuk a magyar kultúra számtalan alakját.

Ámin egyik fő témája tehát a tarot, ami nem csupán festészetileg érdekelte, hanem bölcseletileg is. Azért mert Emil legalább annyira filozófus, mint festőművész. Nem csak azért, mert korábban már Magyarországon Helvétiusból szerzett filozófiai doktorátust, hanem, mert szellemi alkatából fakadóan filozofált.

Ámin tarot képei nem szolgaian követik az egyes lapok hagyományos megjelenítési módját, sokkal inkább megújítják azt. Bátran mondható, hogy Emil tarot képei avantgarde gesztusú alkotások, hiszen elengedi a klasszikussá vált formákat, de gyakran tartalmilag is mert változtatni. Ámin ahogy önmagában számtalan kultúra szintézise, a képei is ezt tükrözik, de nem csak azokat a kulturális hagyományokat hordozzák, amit a festő sorsa miatt magába olvasztott, hanem ennél sokkal tágabb kört. Egyébként a klasszikussá vált marseille-i tarot is számtalan kultúra ötvözetét tartalmazza. Mivel a tarot is egyetemes, minden emberhez szól, nem csak egy kultúra belterjes eszköze, ezért a szimbólumrendszere bővíthető. A bővítés azonban nem lehet önkényes, ezt csak az vállalhatja fel, aki teljességgel megáévá tette a tarot bölcseletét és képes analógiás módon látni. Nyugaton a new age ezoterikus biznisz számtalan reform tarot-t termelt ki, nekem is van egy ilyen tantrikus tarot-m, amely képileg giccs, tartalmilag blöff. Emil új tarot-i bölcseletileg hitelesek, képi megvalósításuk pedig magas művészi színvonalú. Így kerülhettek a tarot lapokra olyan hun és magyar hősök, mint Attila, Csaba királyfi, Emese, Szent István, Szent Margit vagy Toldi. De a kártyákra került Ferenc József és Mária Terézia is. Persze a magyar alakokon kívül számtalan más kultúra személyisége is látható a kártyáin, mint Inanna, Istár, Ahura Mazdá, Mithra, Zarathustra, a pártus Jézus stb. Ámin másik, formai újítása a kör-tarot megalkotása volt.

Emil festészete ugyanakkor nem korlátozódik a tarot-ra. Képein éppen úgy megjelennek a hagyományos perzsa témák, mint a konyai szúfí dervisek átszellemült tánca, festményein egyaránt találkozhatunk az örmény Hripszime istennővel, vagy a magyar őshaza kutatójával, Kőrösi Csoma Sándorral.

Ámin élete során számtalanszor végigment a Nagy Arkánum 21 lapjának beavatásain, és biztos, hogy Diadalszekéren távozott a világunkból.

Őrizzük meg személyiségét szívünkben és emlékünkben.

Szathmári Botond

 

Elhangzott 2022. március 19-én, Budafokon