Perzsa és magyar forrásokból

Cikk címe: Perzsa és magyar forrásokból
Szerző: Losonci Miklós
Dátum: 1986. május 21.
Forrás: Pest Megyei Hírlap

Kazanlár emil Ámin május 25-ig mutatkozik be Érden festményekkel, illusztrációkkal a könyvtárban és a Vörösmarty Gimnáziumban.

A félig magyar, félig indiai eredetű Amrita Sher-gil, aki világhírű életművet hozott létre, Dunaharasztin nevelkedett évekig az első világháború alatt.
Kazanlár Emil Ámin Budapesten él. Műve most születik magyar és perzsa források alapján úgy, hogy e két eltérő világszemlélet és népsors egységgé, különleges értékké ötvöződik alkotásaiban. Ő ugyanis félig magyar, félig perzsa. Teheránban született 1939-ben, ott tanult festeni miniatúrákat Behzad mesternél.

Ritka magángyűjtemény
Sorsának további alakulását így írja le vallomásában: „1962 óta élek Magyarországon, ahol 1964-től 1975-ig Ország Lilinél tanultam tovább a festészetet. Amit festek, gyakran ötvözete az ázsiai és az európai művészetnek. Filozófiatörténetből és általános nyelvészetből doktoráltam”. Sokrétű képessége és sokrétű vizsgálódása mutatja életművének festői, bölcseleti, irodalmi jellegét, amelynek forrása hazánk és a perzsa kultúra.
Az érdi könyvtárban iráni indítékú jóskártyái láthatók. Hellenisztikus festészet ez a javából; olyan szervessé váló formai, eszmei ötvözet, amely teret ad a perzsa forrásoknak, a magyar népköltészeti, népművészeti örökségnek, biblikus elágazásoknak, a Korán szemelvényeinek és a görög, hindu mitológiának. Ezen útkeresésnek, egyetemes megközelítésnek eredménye, szintézise a Kazanlár-festmény. Ezt az integrálást azért képes magas fokon elvégezni, mert rendelkezik hozzá a rajztudással az interkontinentális ízléssel, ismeretanyaggal. Ilyen szellemességgel kopogtat Omar Khajjam világába, így értelmezi a Zodiákus jegyeket és a Bhagavadgitát, Rusztem és Herkules alakját, a remetét és a prófétát.

A hindu költő világa
Gépészmérnök apja Kazanlár Ahmed, édesanyja Baranyi Angéla, akinek családfája Márkus Emíliát, Semmelweis Ignácot, Pulszky Ferencet is a rokonság köréhez csatolja. Mindez olyan lehetőség, amely művészetében sajátos elemmé változott – érdeklődésében, értékrendjének, fogalmazásának specifikumában is.
Festészete kabalisztikus jeleket tartalmaz; szintetizálja a keleti bölcsességet, egyezteti az egyiptomi, héber és mohamedán motívumokat. Az élet körforgását, a TAROT szimbólumát, mely Omár Khájjám költészetének is alapja: „A sors bábjátékos és mi bábok vagyunk.” Kazanlár Emil Ámin könyvet is írt Ország Lili illusztrációival a bábjáték lényegéről és történetéről, s dolgozott Budapesten, a bábszínházban. Kazanlár Emil nemcsak tanult Ország Lilitől. Több művet közösen alkottak, bizonyos szempontból Kazanlár is forrása lett Ország Lili keleti érdeklődésének, kalligrafikus képeinek. Ezért olya fontos, hogy ezúttal a Vörösmarty Gimnáziumban Kazanlár illusztrációi mellett magángyűjteményének hét Ország Lili festményét is láthatja az ifjúság.

Kabalisztikus jelek
A TAROT-sorozat, amely a héber ábécé 22 betűjére épül, felerészben kész. Terve, hogy a teljes sorozatot megfesse – egy világot képzőművészetre „fordítva”. Nemcsak képi eszközeiket tekintve szépek Kazanlár Emil Ámin festményei, Omár Khájjám illusztrációi, a szitáros alakja,  hanem művelődéstörténeti pontosságuk miatt is jelentős alkotások. Ebben a szellemben műfordítja festményre Ernes Cardenal nicaraguai költő versét Marylin Monroe-ról, s komoly vállalkozása az is, hogy a TAROT problémakörét Felix Pita Rodriguez kubai költő „A költészet TAROT”-ja című verse alapján is értelmezi. Egy világ vátesze Kazanlár Emil Ámin, s ennek jegyében fáradhatatlan. Fest, kilenc nyelven beszél, elméleti kutatásokat végez, andalúziai arab költőnőkről ír tanulmányt, Ibn Batutah utazásait elemzi és készül szentendrei kiállítására, ahol új művei mellett nemcsak Ország Lili festményeit, hanem perzsa kerámiákat, Hiroshige- és Utamaro-metszeteket is be akar mutatni izgalmas magángyűjteményéből. Várjuk életművének teljes kibontakozását és muzeális otthonának – szellemisége határainak – tárlatát minél előbb, minél teljesebben – még az idén a Pest Megyei Művelődési Központban, Szentendrén.

Comments are closed.