Kis és nagy titkok az összehajtogatott időben

Cikk címe: Kis és nagy titkok az összehajtogatott időben
Szerző: Török Teréz
Dátum: 2001. augusztus 10.
Forrás: 7közlap 3. évf. 59. sz. 3. o.

Látogatás dr. Kazanlár Emil Ámin tarotmesternél

Izgalmas kiállítás látható hétfőtől az MMK Folyosógalériájában „Az élet kis titkai” címmel. A meghívó Kazanlár Emil Ámin tarotfestő képeit kínálja a képzőművészet iránt érdeklődőknek. A perzsa miniatúrák hangulatát idéző sorozat más, mint egy szemet és lelket gyönyörködtető tárlat. Előzménye évezredekre nyúlik vissza.
Ezt már akkor sejthettük, amikor a kiállítás ürügyén budapesti lakásán felkerestük a mestert. Interjút kértünk tőle, de valójában a tarot tudására voltunk kíváncsiak. Vágytunk a lehetőségre, hátha a mester beszélgetés közben elárul valami lényeges pillanatot életünk folyásából.
Türelmetlenségünk a vendégnek járó jegeskávéban feloldódott. Ismerősnek tűnt az Etele út egyik panelházainak tizedik emeleti lakásában a tarot tanítására berendezett szoba. A falon a nagy arkánum táblaképei az időtlenség és az otthonosság hangulatát teremtették meg. Mire a fagylaltot kikanalaztuk, addigra kialakult a találkozás rendje. Cs. Fekete Györgyi kérdezett, a mester mesélt, én jegyzeteltem.
– Hogy kerül egy perzsa tarotfestő Budapestre? – indult útjára a kérdés, melynek nyomán Kazanlár Emil életéből kiderül, a Föld gömbölyű, a történelem összehajtogatható, és Teheránban születetteknek is lehet magyar anyanyelve.
– Édesapám a török szultán unokaöccse, ugyanakkor perzsa állampolgárságú. A régi arisztokrácia udvari nyelveket beszélt. A török szultán udvarában a francia és a magyar volt az udvari nyelv, amelyet apám is tudott. Ennek akkor lett jelentősége, amikor Perzsiában egy ösztöndíj lehetőségével találkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemre jöhetett építészhallgatónak 1928-ban. Édesanyáméknál talált albérletet – szokványosan folytatódhat a történet. A gyönyörű kozmetikus lányba beleszeret a hazájától és rokonaitól távol tanuló fiatalember. Az már Kazanál Emil Ámin különlegessége, hogy édesanyja nyelvzseni, a magyar rádió amerikába sugárzott adásainak munkatársa és kommunista volt. Már ennyiből is látszik, kellő oka volt 1938-ban a fiatal házaspárnak, hogy Teheránba költözzenek. Ott született meg és nevelkedett fiuk. A mérnök, kozmetikus házaspár családi nyelve a magyar volt.
– Édesanyám Petőfi összes versét, Móricz novelláit lefordította perzsára. A perzsa és az európai mesék motívumainak összehasonlításából írt elemző munkát – avat be bennünket a mester műveltsége gyökereibe. Többnyelvűségéhez irodalmi, történelmi, filozófiai érdeklődés és képzőművészeti tehetség társult. Festményeivel tizenöt éves korában pályázatot nyer Indiában. Még nem volt nagykorú, amikor Teheránban a képzőművészeti akadémián miniatűr festészetet tanul és tanít, bábszínházat alapít. Itt, a keleti, egyiptomi, európai kultúrák keveredésében találkozott először a tarotval. Édesanyja kozmetikus műhelyében egy idősebb hölgy mutatta meg neki a kis- és a nagytitkok lapjait. Perzsa szokásokról, házasságról, válásról, benne édesanyja nehézségeiről mesél. Családi ármánykodások, politikai változások indították édesanyját útra. Az asszony magyarként, a fia pedig perzsaként érkezett Budapestre 1963-ban.
– Fiatalemberként teljesen új kultúrkörbe került. Hogy került elő a tarot a hetvenes évek Budapestjén?
– A bábszínházban találtam munkát, egyetemre jártam és Országh Lilitől festészetet tanultam. Hivatalnok lettem, a Munkás Paraszt Kormány Tájékoztatási Hivatalában tíz nyelven dolgoztam – főnökéről, Kádár János feleségéről, filozófiai tanulmányairól, az akkori politikai elitről mesél. Közben egy szokványos és humoros történet előhozza a tarot-t – édesanyám szólt, hogy vigasztaljam meg kétségbeesett évfolyamtársnőmet, akit elhagyott a szerelme. A lány kért, jósoljak neki a tenyeréből. Mondtam, én ehhez nem értek. Kérdőre vont, miféle perzsa vagyok, hogy jósolni sem tudok. Eszembe jutott a tarot. Megjegyeztem, én ugyan nem hiszek benne, de elővettem egy pakli römikártyát és kiraktam. Az állt benne, hogy három nap múlva meghal a főnöke. Ez hogy kapcsolódott a sorsához? A kártya azt is mutatta, jön a helyére egy fiatalember, aki az élete párja lesz. Magam is megdöbbentem, amikor három nap múlva az évfolyamtársnőm felhívott – a kártyán kirakott történet a valóságban megismétlődött.

(Folytatjuk) Török Teréz

2001. augusztus 14. 3. évf. 60. sz. 3. o.
Kis és nagy titkok az összehajtogatott időben
Látogatás dr. Kazanlár Emil Ámin tarotmesternél II. rész

– Hogy reagált a múlttá vált jóslásra évfolyamtársnője?
– Néhány nap múlva felkeresett Fetter Judittal, Rochsild Klára főszabászával, aki felajánlotta nekem több mint száz kötetből állótarot könyvtárát. Megajándékozott egy német tarot kártyasorral. Magyarországon akkor láttam először terot kártyát. Fetter Judit a tanítóm, gurum lett.
– … és közben dolgozott a Munkás Paraszt Kormány Tájékoztatási Hivatalában? – idézte fel nevetve a helyzetet Fekete Györgyi.
– Az igazság, hogy nem tudtam magamban összeegyeztetni a kettőt. Fizikailag problémáim keletkeztek. Megbetegedtem, fájt a májam, görcsölt az epém. Teljesen leromlottam. Azt mondtam magamnak: Emil, légy őszinte! Nem bírok itt dolgozni! Ekkor szóltam a Főnökömnek, Kádár Jánosnénak, hogy elmegyek. Ő gondolkodott helyettem. Javasolta, menjek el a Kútvölgyi kórházba,, és kérjek a szemész orvostól egy igazolást az egyre romló látásomról, amivel nem végezhetek irodai, újságírói munkát. Így, egészségügyi okokra hivatkozva hagytam el a hivatali pályát. Idegenvezető lettem, külföldi csoportokat kísértem. Ekkor ért a következő döbbenet. Egy csoportot Esztergomba vittem, ahol Mátyás udvarában, az „Erények termében” a freskón tarot szimbólumokat fedeztem fel.
– Mi a tarot?
– A tarot az ősi egyiptomi filozófia, hangok, az isten ősi üzeneteinek szimbolikája. Már a történész Ptolemaiosz is ír 331-ben Hermész Trisztmegisztoszról, a gyógyító királyról, akit korbács helyett smaragd táblákkal a kezében temettek el. A tarot a huszonkét emberi alap személyiséget örökíti meg. Önismeretre tanít, meditációra késztet. Eredetileg az egyiptomi papok beavatását szolgálta. A héber beavatottak bölcsességének szintézise. A zsidó kabbalában képek helyett a héber abc 22 betűje jelent meg a lapokon. Szimbólumokkal, képekkel a 13. századtól jelennek a kártyák. A nagy arkánum kártyáinak száma megegyezik a héber abc betűinek számával. A kis arkánum négy színből és 16-16 lapból áll. A tarot-t Európában Antoine Court de Bébelin tette ismertté. Múzeumalapítást bíztak rá. Egyiptomi ásatások alkalmával előkerült tárgyakat kínáltak neki megvásárlásra 1777-ben. Közöttük voltak a smaragdtáblák, amelyeket ő felismert. „Hát mégis igaz!”, jegyezte meg. A kor kultúrájának megfelelő szimbólumokkal, figurákkal és ábrákkal festetett tarot kártyát, amelyet Madame Pompadour szalonjából indított útjára. Párizsban, majd Európában ezzel megtörte a katolikus egyház gyóntatószékeiben gyakorolt pszichoanalízist. A tarot szemben a katolikus gyóntatással nem bűnt, hanem okokat keres, a jelenre vonatkozó válaszok után kutat a múltban. Nem is büntet, hanem segít a jövőt formáló választásokban.
(folytatjuk)
Török Teréz

2001. augusztus 17. 3. évf. 61. sz. 4. o.

Kis és nagy titkok az összehajtott időben
Látogatás dr. Kazanlár Emil Ámin tarotmesternél III. rész

Ritka pillanatnak lehettem tanúja: Fekete Györgyi belefeledkezett Kazanlár Emil tarotmester zártkörű kiselőadásába. Szó nélkül hallgatta az ezotéria és a tarot szemszögéből évezredeket, majd évszázadokat átívelő történelemleckét. Számára új összefüggések, új válaszok, új kérdések merültek fel. Tekintetét a szobában függő nagy arkánum táblaképein felejtette. Kérdésével visszatért napjainkba:
– Hogy jutott eszébe tarot kártyákat festeni?
– Hivatalnok koromban hétvégi festő voltam. Már két évet töltöttem a tarot tanulmányozásával, amikor Fetter Judit, a gurum bíztatott, fessem meg a saját tarotkártyámat. Próbáltam kitérni, mondván Magyarországon aligha forgalomképes a tarotkártya. Ő egyre csak bíztatott. Azzal érvelt, mire elkészülök vele, addigra már eladhatom nyugaton.
– Hogy kerültek magyar motívumok kártyáira?
– A perzsa bazár szélén nőttem fel. Én sikerre törekszem. Ha csak magyar sorral állok ki, az nyugaton idegen lett volna. Olyan tarot-t szerettem volna, amelyet a nyugat befogad, ugyanakkor a magyar legendárium emel a dolgok hangulatán. És ha már benne voltam, Korán-idézetekkel a muzulmán országokban is elfogadhatóvá tettem.
Az egész sorozatot tíz év munkájával és többezer év bölcsességével festette meg. Először Svájcban állította ki, ahol találkozott a svájci tarot-kiadó, AG Müller Urania képviselőjével. Megtetszett nekik a sorozat és kiadták. Önálló tárlattal szerepelt Franciaországban és Ausztriában is. Itthon a Kassák Kiadó jelentette meg Kazanlár Emil Ámin tarot-könyvét, amelyhez Szepes Mária írt előszót. Igazán reprezentatív, gyönyörű könyvben lapozhattunk. Sajnos ritkaság, és szerencsés véletlen, ha egy antikváriumban rábukkanunk. Ennyit a művészetről, gondolhatta Fekete Györgyi, mert kérdésével a jóslásfolyamatát és tartalmát kutatta:
– Hogyan jósol, hiszen a kártya kirakása egyszerű, mechanikus műveletnek tűnik?
– Kétféle jóslás van. az analfabéta cigányasszony ráhangolódik a kérdezőre. Magam is hasznát vettem pszichológiai ismereteimnek. Jung is ismerte a tarot-t. egyik munkája az alkémiáról és a szimbólumokról szól. A tarot több mint ráhangolódás, több mint pszichológia, a tarot tapasztalás.
– Saját magának szokott jósolni a tarot-val?
– Ritkán szoktam, de szoktam. Inkább tehetségesebb tanítványaimat kérem meg, hogy dobják ki a sort.
– Tehetség? Mitől tehetséges egy tanítvány?
– A tehetség Isten adta tehetség. Csak megtanulva a tarot-t, elsajátítani nem lehet.
– Mit üzen a tarot?
– Minden emberben van egy Micimackó, aki saját magáról szeret mesét hallani. Információt akarnak hallani magukról az emberek, amikor életük bizonyos ponton elakadt. A tarot a mindegyikünkben meglévő ős „huszonkét én”-t vetíti ki választási lehetőségekben. Ezekre, a bennünk lévő őstípusokra reflektálunk irodalmi művek olvasásakor, illetve filmek megtekintésekor is. Madách „Az ember tragédiája”, a „Csillagok háborúja”, a „Dűne” – hogy csak néhányat említsek – mind-mind tarot motívumokat hordoz, amelyekhez a tudatalattink kapcsolódik. Nem tudjuk, hogy mitől ragad magával bennünket a mű. A mélyén ott a tarot, ahogy bennünk is.
Ahogy Kazanlár Emil a világirodalom illetve a filmművészet remekeivel érvel, úgy rajzolódik ki a rádöbbenés érzése Fekete Györgyi egyébként tárgyilagos arcára. Csak mondogatja, tényleg, valóban, és már érti. Mielőtt látogatásunk a valóság és a misztikum találkozásánál véget érne, azért még előhozza, ha már itt vagyunk:
– Két dologra szeretnék rákérdezni, ha lehet…
– Hogyne – és már sietett is a mester a kis sorozatért. Rövid bevezető után válaszolt a kártya Fekete Györgyi érzelmi dilemmájára, amelyet titokban hagyunk. Az érmék kis sorozatát vette elő Kazanlár Emil. Keverés, terítés, majd – bal tenyerét érintés nélkül húzza végig a lapok fölött, majd húzzon közülük egyet.
Koncentrált csend, megállt a levegő, elakadt a lélegzetem, hisz most a 7közlap jövőjére ad választ a kártya. Györgyi megfogta a választott lap sarkát, odaadta a mesternek, aki megfordította. A kép magáért beszélt. Együtt mondtuk:
– A kert!
– Eredményes lesz a munkálkodása – tette hozzá a mester.
Jobb végszót aligha remélhettünk. Lám, Önök is láthatják az ominózus lapot. Az ásó a munkára utal, de a fa koronáján csüngő hét gyümölcs már az eredményt. Igazán gyönyörű jövőkép! Már csak valóra kell váltani!
(Az MMK Folyosógalériájában dr. Kazanlár Emil Ámin szeptemberig tartó tárlatán a kártya eredetijét is láthatják.)
Vége
Török Teréz

Comments are closed.