Gervai András: “Én kitalállak téged, te engem…”

Gervai András: “Én kitalállak téged, te engem…” – Beszélgetés Kazanlár Ámin Emillel
megjelent: Magyar Hírlap
dátum: 1994. december 31.
forrás: http://www.gervaiandras.hu

 

Festőművész, Tarot-szakértő. (1939, Teherán)
Apai ágon török-tatár hercegi, szultáni család sarja, anyai ágon svájci, magyar származású. Kilenc nyelven beszél. Harminc éve foglalkozik miniatúrafestészettel és a Tarot kártyával. Maga rajzolta gyönyörű Tarot könyvét a patinás svájci könyvkiadó, az Urania AG 1995-ben jelentette meg angolul, németül és franciául.
 
“ÉN KITALÁLLAK TÉGED, TE ENGEM”
Különös neve van…
– Az Áminnak kettős a jelentése: megbízható és ámen. Mohamedet hívták így, mielőtt fölvette volna profétikus nevét. A családom apai ágon török eredetű. Apám a Kazanlár Oszmanli Olulár török-tatár hercegi-szultáni család sarja, Dzsingisz-Khán és Kara Musztafa egyenesági leszármazottja. Kara Musztafa, az utolsó pécsi pasa volt, akit seregei vereségekor unoköccse és nevelt fia, Szulejmán szultán meggyilkoltatott. A törökök kiűzetése ellenére a családunk visszafurakodott Európába, s különösen Kelet-Közép-Európába: a férfi tagok gyakran innen választottak maguknak feleséget.
Török származása ellenére hogyhogy Teheránban született?
– Kemal Atatürk forradalma idején a nagyapám – mint a szultán régi kádere – jobbnak látta, ha elhagyja az országot. Apám Szmirnában született, onnan átköltöztek édesanyja – nagyapám egyik feleségének – szülővárosába, a perzsiai Urmiába, ahol törökök, perzsák és kurdok éltek együtt békében. Kékszemű, szőke és kreolbőrű apám 1928-38 között a magyar kormány ösztöndíjával Budapesten tanult a Műegyetemen, megszerzett két diplomát. Közben, hogy eltartsa magát, arab, perzsa és török nyelvleckéket adott. Így ismerkedett össze nagyváradi születésű, svájci származású, Bukszból Baranyira magyarosított mamámmal. Az ő révén egyébként rokonságban állok Semmelweis Ignác, Pulszky Ferenc, Márkus Emília leszármazottjaival, a New Yorkban élő Nyizsinszkij Tamara pedig édes unokatestvérem. A Magyar Rádió Amerikába sugárzott, rövidhullámú kulturális adásainál dolgozó anyám a kényszerű politikai elköteleződés és a háború elől Teheránba menekült – férjhez. Én ott születtem ’39-ben.
Otthon milyen nyelven beszéltek?
– Magyarul. Apám imádta a magyar nyelvet. Mikor Magyarországra jött már tudott magyarul. Anyai nagyszüleim Pestről rendszeresen küldték Teheránba a magyar iskolakönyveket, regényeket, versesköteteket. Az általam szeretett reneszánsz szerzőktől Madáchig mindent megkaptam és olvastam. Úgyhogy akcentus nélkül beszéltem magyarul. Mikor hazatértünk, a határőrök leszállítottak a vonatról, mert nem hitték el, hogy Iránban születtem, s nem korábban emigráltam Magyarországról.
Apanyelvén nem is tud?
– Csak olvasok, értek törökül. Paszív a tudásom. Apám egyébként egész pici koromtól sokszor mondogatta nekem: te török vagy. Hosszú ideig a török titkosszolgálat figyeltette őt. Ezek a tények bizonyos értelemben traumatizáltak engem, s valószínüleg ezért sem beszélek törökül.
Vallásos nevelést kapott?
– Igen, annál is inkább, mivel sok muzulmán pap volt a családunkban. Érettségiig rendszeresen jártam Korán-órakra, de emellett – anyám miatt – katekizmust is tanultam.
Nem okozott ez a kettőség valamifajta tudathasadást?
– Ellenkezőleg, formálta a személyiségemet. Időm és ambícióim nagy részét különben a bábozás, a manicheizmus tanulmányozása és az ebből eredő miniatúrafestészet művelése töltötte ki. Tizenöt éves koromban egy miniatúrával megnyertem egy indiai nemzetközi rajzverseny első díját. Ennek köszönhetően jutottam be a teheráni képzőművészeti főiskola miniatúra szakára.
Miben különbözik ez a festészettől?
– Az ezoteria szférájába tartozik: régen kidolgozott szimbólumok alapján, az érzékelhető valóságon túli, szemmel nem látható valóságot, Isten és ember kapcsolatát igyekszik megragadni. Az időből kilép az időtlenségbe.
Mennyiben érezte magát perzsának (is)?
– Hálás voltam a perzsa kultúráért Iránnak, de mindvégig tudtam, mi ott emigránsok, száműzöttek vagyunk.
Török származása mit jelentett–jelent önnek?
– Sok dolog török szemmel, mércével tetszik nekem. Török például a szám ízlése, és a színvilágom is az, bizánci török. Származásom tudata az évtizedek során nem halványult el, egyre elevenebben élt bennem. Kicsit úgy éltem meg, hogy Magyarországi letelepedésem miatt nem élhetek az anyaországban, de meghúzhatom magamat egy testvértörzsnél. A magyarokat úgy tekintem mint egy nagyon fejlett török törzset, amely felvette a kereszténységet, s beolvadt Európába. Szerintem ugyanis – akár tetszik, akár nem –, a turáni-magyar kapcsolat vitathatatlan.
Miért települtek vissza Magyarországra?
– Tizenhat éves koromban elváltak a szüleim. Édesanyám már akkor hazajött volna, de megvárta, míg befejezem a tanulmányaimat. Sőt az akadémia elvégzése után egy ideig még tanítottam egy iskolában is. Végül is huszonhárom éves lettem, mire elindultunk Budapestre.
Mihez kezdett itthon?
– Az érettségi vizsga letétele után két évig a bábszínházban dolgoztam, aztán második nekifutásra felvettek a bölcsészkar spanyol-francia szakára. Később filozófiából – Helvetiusból – doktoráltam, s a bölcsészkaron tizenegy éven át perzsa lektor is voltam. Ami a beilleszkedést illeti: könnyen is ment és nehezen is. A rendszer bizonyos fokig ismerős volt, itt is keleti despotizmus uralkodott, csak éppen vörös színű. Viszont a bábszínházban – akármilyen kedvesen fogadtak is – csak gépezet kis csavarja lehettem. Teheránban viszont népszerű személynek számítottam. Én alapítottam kamaszkoromban a kultuszminisztérium megbízásából a perzsa állami bábszínházat, a televízióban saját gyerekműsoromat vezettem, a magam írta darabokat játszottam, díszleteit terveztem. Ifjú nézőim felismertek és megállítottak az utcán… Évtizedekig tartott, amíg Magyarországon valamifajta nevet tudtam magamnak szerezni.
Nem fogyott el soha az ereje? Nem gondolt arra, hogy disszidáljon?
– Kaptam jónéhány ajánlatot, letelepedhettem volna például Franciaországan, Belgiumban, – de nem mentem. Itt akartam bizonyítani. Mindig örültem, ha visszajöhettem ide. Magyarország nélkül dezorientált lennék. Hiányozna metafizikus varázsa.
Mik voltak beilleszkedésének fontosabb állomásai?
– Mindenáron tovább akartam magam képezni az engem érdeklő dolgokban, nyelvészeti területen. A megélhetés érdekében azonban bizonyos kompromisszumokat kellett kötni. A bölcsészkar befejezése után hat évig a Parlamentben dolgoztam, francia, spanyol, angol, perzsa tolmácsként. De használtam az olaszt, hollandot, németet, portugált és örményt is. Ezeken a nyelveken beszélek és olvasok. Tizenhárom évig dolgoztam az Idegenforgalmi Propaganda Kiadó Vállalatnál, először tolmácsként, majd idegenforgalmi lapoknál. Rövid időre a Lapkiadó Vállalathoz, majd az iráni nagykövetségre kerültem. 1990-től szabadúszó vagyok: az ezoterikus festészet és a Tarot művelésével és tanításával foglalkozom. Sohase hagytam abba a festést, Országh Lili tizenegy évig tanított. A Tarottal való több évtizedes foglalkozásom eredménye pedig egy háromszáz oldalas Tarot könyv, amelyet egyik tanítványomnak köszönhetően a Kassák Kiadó jelentetett meg.
Mi tulajdonképpen a Tarot?
– Kártya, amivel meditálnak, önismereti gyakorlatot végeznek vagy jósolnak. Eredetileg feltételezhetően az egyiptomi főpapok beavatására szolgáló hieroglifa-rendszer. Ábrák szöveg nélkül. Később a zsidó kabbalában ábrák helyett a héber ábécé huszonkét alapbetűje jelent meg. A Spanyolországba szóródott zsidók X. Bölcs Alfonz alatt, a XIII. század második felében viszont ábrákkal igyekeztek helyettesíteni a betűket. Ekkor születtek meg – a szimbólumok megőrzésével – a mai Tarot ősalakjai, rajzolt figurái. S akkortól kezdték a kártyát jóslásra használni. A Tarot bekerült az európai kultúra vérkeringésébe. Leonardo és Mantegna is festett Tarot-képeket, olasz kiskirályok megrendelésére. Nálunk Mátyás király visegrádi palotájának falára a hercegprímás Vitéz János megbízásából a Boticelli-tanítvány, Alberti mester készített Tarot festményeket. Gutenberg után elterjedt a durva ábrázolású nyomtatott Tarot is, eredeti származási helyére elkerülve pedig visszakeletiesedett.
Hogyan lehet jósolni a Tarot kártyával?
– Bárki kialakíthatja a maga kártyakirakási módszerét, de léteznek hagyományos kártyakirakási rendszerek is. Én eddig hetvenhetet gyűjtöttem össze belőlük. A Tarot a múltból kiindulva általában beszél az emberről. Vannak olyan kirakási módok, amelyek révén a múltat, jövőt lehet nézni, vagy valamilyen bekövetkező esemény részleteit lehet feltárni. Van amelyik segítségével az egyén pszichológiai, lelki, fizikai, szellemi állapotáról tudunk képet alkotni. Jung az önismeret szempontjából nagyra értékelte a Tarot kártyát. Előadásokat is tartott róla, amelyeket tanítványa – ma a legdívatosabb hollywoodi pszichiáter és jósnő –, Sally Nichols jegyzett le, rendezett kötetbe.
– A jóslás különböző formái között hol helyezkedik el a Tarot?
– A konkrétabbak közé tartozik. Keveset lehet belemagyarázni, a lapok önmagukért beszélnek. A kávézaccjóslás például absztrakt, olyan, mint a Rorschah-teszt.
Ön miből tud jósolni?
– A keleti embereknél az érintkezés, a szalonidőtöltés egyik formája a jóslás. Én kitalállak téged, te kitalálsz engem.
Magának milyen gyakran jósolt Tarotból?
– Életem két sorsdöntő eseménye előtt.
Megmondott-e mindig mindent az érintetteknek abból, amit a lapokból kiolvasott?
– A jóindulat, a tapintatosság és az óvatosság módszerem lényege. A személyiségépítő jóslás híve vagyok.
Mennyi idő kellett ahhoz, hogy biztosnak érezze tudását?
– Harminc év. Szűz-nap jegyű vagyok, iker aszcendenssel. Lassan érem el az eredményeimet. Van viszont olyan tanítványom, aki három év alatt mester lett és kiadta a saját Tarot-könyvét.
Az ön opuszának mi az újdonsága más Tarot-könyvekkel összehasonlítva?
– Az egyiptomi, perzsa és hindu figurák mellett a Tarot történetében először az én kártyáimon jelennek meg a magyar legendárium alakjai: Szent István, Csaba királyfi, Szent Margit, Emese, Toldi és Ferenc József. Az én munkám ökumenikus, többféle vallási megközelítést tartalmaz.
Megtalálta önmagát?
– Még mindig keresem az utamat. Újabban a Tarotból eredeztethető amulettológiával foglalkozom. Jelentése kettős: ördögűzés és áldáshozás. Abban segíti az embert, hogy a jóhoz könnyebben eljusson, a rosszat távol tartsa magától.
– Ha belefesthetné magát, az őseit, a múltját valamelyik Tarot lapba, melyik lenne az?
– Az alef és mágus. Az Amin név a-val, tehát aleffel kezdődik. A mágust pedig azért választanám, mert ő az utcán kínálgatja a portékáját, de látszik, hamarosan tetőt tud a feje felé húzni. A mágus védettséget élvez, ura az elemeknek. Képes arra, hogy birodalmat alapítson. Képes a honfoglalásra. Én bejártam a honfoglaló magyarok útjának legalább a felét. Felállítottam a ”jurtámat” Budapesten. A magam módján én is honfoglaló vagyok.
(1994, 1996)

 

Comments
5 Responses to “Gervai András: “Én kitalállak téged, te engem…””
Trackbacks
Check out what others are saying...
  1. … [Trackback]

    […] Informations on that Topic: kazanlar.hu/kazanlar-emil-amin/riportok-cikkek/gervai-andras-en-kitalallak-teged-te-engem/ […]

  2. Chat Rooms says:

    … [Trackback]

    […] Read More Infos here: kazanlar.hu/kazanlar-emil-amin/riportok-cikkek/gervai-andras-en-kitalallak-teged-te-engem/ […]

  3. … [Trackback]

    […] Read More here: kazanlar.hu/kazanlar-emil-amin/riportok-cikkek/gervai-andras-en-kitalallak-teged-te-engem/ […]

  4. spam says:

    … [Trackback]

    […] Read More: kazanlar.hu/kazanlar-emil-amin/riportok-cikkek/gervai-andras-en-kitalallak-teged-te-engem/ […]

  5. … [Trackback]

    […] Informations on that Topic: kazanlar.hu/kazanlar-emil-amin/riportok-cikkek/gervai-andras-en-kitalallak-teged-te-engem/ […]