Ember és tárgya – Kazanlár Ámin Emil

Cikk címe: Ember és tárgya – Kazanlár Ámin Emil
Szerző: Nádor Tamás
Dátum: 1995/3 .
Forrás: Szabad Föld, 92. o

Kevesen tudják: Teherán itt van Budafokon. Mi több: az ott császárnő parancsra lebontatott, kerteket körülölelő kőfalak is megvannak itt. Bensőséges teret hagyva így a Perzsiából ideszármazott – vagy ide újra „leszületett” – Kazanlár Ámin Emilnek. Mert – mint annyi iráninak – az ő lelki egyensúlyát is felborította, hogí véget vetettek volna az intimitásnak, olyan világot óhajtott volna az önkény, amelyben bárki bárkinek a gyomrába lát. A tudós és művész azonban így kiszabadulhatott jó néhány esztendőn át elviselt, végül is kellemesen berendezett, magyar paneltömlöcéből, és ismerős meditációs, alkotóotthonhoz jutott. A rózsával, kecskerágóval, tujával gazdag kert pedig persze lélegezni is segít.
No de felületesek lennénk, ha itt a nagy házban, kis házban, a legkülönfélébb zegzugokban oly komótos derűvel jelen és távol lévő Ámint (aki Mohamed próféta korábbi nevét viseli) egyszerűen iráninak vélnénk, csupán mert Teheránban született. Török, perzsa, német és magyar felmenők ivadéka valójában, elődei közt például olyan szépapa szerepel, mint Kara Musztafa, az utolsó bécsi pasa, apai nagyanyja perzsa, édesanyja pedig svájci származású nagyváradi. Anyai ágon még van szerencséje Semmelweis Ignác, Pulszky Ferenc és Márkus Emília távoli rokon génjeit is üdvözölni.
Kazanlár Ámin Emil egyébként odakinn Koránt és katekizmust egyaránt tanult. Miniatúra szakot végzett a képzőművészeti főiskolán, de ő hozta létre a perzsa állami bábszínházat is. (E hivatását és mesterségét aztán itt, Magyarországon tovább művelte, sőt könyvet publikált a bábművészet világáról.) Nálunk – afféle örökös továbbtanulóként – spanyol-francia szakot végzett, filozófiából írt doktori disszertációt. Volt parlamenti és parlamenten kívüli tolmács, bábos, újságíró, nagykövetségi alkalmazott. Természetes eszközének, megismerési, logikai és szépészeti tárgyának tartja a nyelveket, a számára oda-vissza járható franciát, spanyolt, angolt, perzsát, olaszt, hollandot, németet, portugált, örményt, no és persze a magyart. Igazi életét talán csak öt esztendeje éli: azóta az ezoterikus festészet és a Tarot művelője, oktatója. Növendékei és barátai gyakran látják itt különös talárjában, és tapasztalják: tizenöt dioptriával is közel és messze kitűnően lát.
Leszületését említettük fentebb, és korántsem tévesztettük el az igekötőt. Kazanlár mester ugyanis beavat bennünket előző életeinek legérdekesebbikébe. Megvallja: régi hely számára Magyarország, ugyanis járt már itt Mátyás király idejében, az itáliai Alberti mester alaljában, aki Vitéz János hercegprímás-bíboros esztergomi dolgozószobájának falára gyönyörű freskókat festett, amelyek – ahogyan mondja – felismerhető Tarot-szimbólumok. A négy fő erény arkánumain kívül egy töredék a Győzelemszekér vonulását ábrázolja. (Az egyszerűség kedvéért: a Tarot szimbólumrendszere a tarokk-kártyákon jelenik meg, e képek jóslásra és meditációra alkalmasak; könyvtárnyi irodalom foglalkozik ezzel, Tarot-festésre vállalkozott már Leonardo da Vinci, de művelője volt ennek Salvador Dalí is.) nos, ilyen régi léleknek vallja magát Kazanlár Ámin Emil, akinek harminckilencedik születése, reinkarnációja éppen azt célozza, hogy folytassa azt, amit Alberti mester a firenzei rejtett akadémiáról már egyszer idehozott.
Valahol, talán az egyik kis házban lehet egy rejtett téka vagy láda itt: abban már Ámin Tarotjai pihennek éppen. Hamvas Béla, Szepes Mária, Országh Lili szellemisége úgy van jelen közöttünk, ahogyan mondjuk Madách Imre is. Szent eredetű betűkről esik most szó, olyan jelekről, amelyeknek számértékük, hangértékük, intelem- és ajánlásértékük van. tíz arkangyalról s ezek fonákjáról, a rossz szellemekről is hallunk, ez utóbbiak hogyan is lennének másképp, mint fejjel lefelé. Látjuk is persze Kazanlár Ámin Emil Tarotjait: perzsa, hindu, egyiptomi figurákat. S ami számunkra különösen örvendetes, Szent István, Szent Margit, Csaba királyfi, Emese, Toldi, sőt Ferenc József alakját is felismerjük a művész kártyalapjain. Ezek némelyikével mesterünk képes akár rólunk is pszichológiai, fizikai, szellemi „diagnózist” alkotni. Önismeret-fejlesztésre, személyiségépítésre is alkalmas lehet a Tarot.
Kezünkbe kerül aztán vendéglátónk Tarot, a Nagy Arkánumok (arkánum= titkos szer, csodagyógyszer) című igen szép könyve is. Megjelenésekor a kiadó így sorolta fel, hogy mit tartalmaz ez a „meditáció és kultúrtörténet”: Az óhéber és ófőniciai ábécé kabalisztikai és számmisztikai értelmezése – A Teremtés könyvének kabalisztikus magyarázata – A 22 Nagy Arkánum leírása – Meditáció egy-egy Tarot-lappal – Személyiség, közelmúlt, közeljövő – A Tarot mint az Ige – Kérdezhető és nem kérdezhető témák – A klasszikus Tarot-irodalom – Ezotéria és Tarot – A Tarot-szimbólumrendszer… Íme, egy ismeretlen világ, amelyről sokan szinte semmit sem tudunk. Kételyeink, fenntartásaink is gyorsan kicsorbulnának, hiszen tudatlan embernek nincsenek érvei. Ezért inkább belelapozunk abba, amit a szerző – sok egyéb közt – Madáchcsal kapcsolatban följegyez.
„Madách a következőképpen jár el: a 7 első szellemi vonatkozású arkánumot egyenként párba állítja a neki megfelelő 14-gyel nagyobb számú anyagi arkánummal 15-től 21-ig. az első 7 színben tehát sorban az 1-15, 2-16… 7-21 számú Nagy Arkánumok hordozzák a legnemesebb szellemi világ, valamint az anyagvilág legalantasabb formái között zajló konfliktust. A darab 2. jelenetsora 8-14. színig a középső arkánumsor ebben a rendszerben, tehát a lelki sík 8-14. Tarot-lapja. De a tragédia utolsó jeleneteként újra felbukkan a 15. mint láttuk, a 15 először 1-gyel szerepel az első színben, de itt az utolsóban nem az 1, vagyis a Mágus szerepel az Ördöggel mint irányadó szimbólum, hanem a 0 vagy 22, a Bolond. Egyébként Madách Imre mintegy smink nélküli káoszból kialakuló Ádámot hoz színre, aki a nulla, és akire a világ elrendeződésekor úgy hat a jónak és a rossznak a konfliktusa, hogy különböző inkarnációkon keresztül végig kell tapasztalnia a saját útját, amely a világban végül is mindig valamilyen illúzió marad, tehát tökéletlen. És felocsúdásakor mindig itt hallja Lucifer halk, de kaján kacaját.”
A fenti számmisztikából (ha ugyan jó kifejezést használunk) aligha értünk eleget. De a halkan kacagó Lucifert – aki a mindig elveszett illúziók fölött kajánkodik – ismerjük valamennyien. Valószínűsíthető, hogy Tarot-festő filozófusunk nem kíván illúziókat oszlatni, csak éppen a Kis Titkok és a Nagy titkok lapjait úgy kezeli-értelmezi, hogy tudatja azzal, aki hozzá fordul: erről a luciferi mozzanatról sem szabad megfeledkezni. Egy kis iróniát csakugyan látni Ámin mester szája szélén, de sokkal több szelíd jóindulatot, megértést, magyarázatkeresést ugyanott. Mert számára mindennek egyidejűleg hétköznapian konkrét és misztikus jelentése van.
Ahogyan ebben a házban és ebben a kertben is. Vannak itt persze perzsa tárgyak is, magyarok is. Van itt szőnyeg és szobor, meg mindenféle, sok jelentésű kis cserép. Van itt süppedős sarok, és van különös képekkel díszített tornác. És itt van Országh Lili is a kőfalakban, mert ő nemcsak „írott bánatot”, de kőfalakat is festett. Itt van az említett „perzsa” tuja, és persze itt a gyermekkor illatát reinkarnáló rózsa is. Egyébként minden eredeti alakjában maradt ebben az architektúrában, amely egyszersmind sváb és perzsa is, hiszen a legtávolabbi dolgok állnak egymáshoz olykor legközelebb. Itt van aztán a körtefa, amely valamikor pálinkafőzéshez kellett, itt az egykori disznóhizlalda meg a kolbászfüstölő helye és nyoma. Itt-ott még az egykori kövezet is megmaradt, csak éppen a valamikori patások nyomában most két lábon, cipőben jár valóság és ezotéria.
Kazanlár Ámin Emil már megfestette a maga Tarotjait, s azt hinné az ember, már csak megszokott dolga van. ám a művész és mester a Nagy és Kis titkokon túli, ugyancsak ősi eredetű világba készül: most jön a talimanográfia meg az amuletológia. Köztudomású: ezek szerencsét hoznak. És az szintén ismeretes: hagyományuk messziről ered. Salamon pecsétjeinek nevezték az első híres amulettes könyvet, II. Leó pápa ennek kivonatát ajándékozta Nagy Károly császárnak. Később Paracelsus is leír közülük néhányat, és átülteti európai számokká azt, ami eredetileg héber betűkből állt. Vendéglátónk újabban ennek megfestésével-megfestetésével foglalkozik, tudva, hogy összefügg a Tarot és az amulett szimbólumvilága. Vitéz János úr pedig rábólint Alberti-Kazanlár mester harminckilencedik, budafoki életére. Imaszőnyegre, füstölőre, istállóból lett csinos kis kerti házra.