Egy magyar-perzsa festő

Cím: Egy magyar-perzsa festő
Forrás:
Ország Világ, 32. évf. 18. sz.19. o.
Dátum: 1988. május 4.

„Bizony nehéz a helyzete annak, aki Kazanlár Ámin Emilt méltóképpen be szeretné mutatni. Hogy miért? Mert nem tudni, hogy sok világa közül melyikben él, melyik felől közelíthetünk. Nyelvészet? Vagy talán filozófiatörténet? A bábok és bábjátékok az igazi otthona, vagy a festészet? Kazanlár Ámin Emil 1939-ben született Teheránban perzsa apától és magyar anyától. Édesanyja az ismert perzsa műfordító, Baranyi Angéla, aki nagy gondot fordított magyar neveltetésére, ezért már a kezdet kezdetén, a gyermekkorban ötvöződött a két világ egy elmén belül, ami megvetette egész művészi kibontakozásának talaját. A ma már kilenc nyelven beszélő művész neveltetésében a magyar, a perzsa és a francia nyelv játszott főszerepet. Iskoláit Teheránban végezte, festeni is itt tanult, századunk egyik leghíresebb iráni miniaturistájának, Hosszein Behzad mesternek volt tanítványa. 1962 óta a művész Magyarországon él, 64-75 között Ország Lilinél tanulta tovább a festészetet.
Kazanlár művészetére talán az jellemző, hogy őt magát nem a látvány ragadja meg, ami festészetre ihleti, hanem belső gondolatvilága, a mohamedán, héber, keresztény, valamint a perzsa hatások sugallt gondolati tartalma, és ő mindezekből kovácsolja össze azt, amiből látványt teremt.
…Festészetének egyik igen érdekes ágát képviselik kabalisztikus jelei. A kabala a héber ábécé 22 betűjén alapul. Ebből 7 az erény, 7 a tévedés, 7 pedig az élet hét szituációjának szimbóluma. Az utolsó a világ rendjét megteremtő erőt jelzi… Érdekes gondolati kapcsolódás, amikor a héber kabalisztikus betűjelek helyét az arab ábécé betűjelei váltják fel, ami kiegészül Korán-ihletésű tartalommal.
…Kazanlár Ámin Emil nem csupán a Kelet festője, ezt bizonyítják neves dél-amerikai írók műveihez készített illusztrációi… Képei hidat alkotnak hitek közt, kultúrák közt, emberek közt, istenek közt és világok közt.”

Dr. Mihálffy Balázs
Abdel Rahman,
(a magyarországi iszlám sejkje megnyitójából a Csepel Galériában rendezett kiállításon.)