A hídépítő festő

Cikk címe: A hídépítő festő
Szerző: Szegő György
Dátum: 1988. április 23.
Forrás: Magyar Nemzet 51. évf. 96. sz. 9. o.

Ennek a kiállításnak különleges a varázsa. Amikor belépünk a terembe, nemcsak azért érezzük, hogy a hidakon át szigetre jutottunk, mert Csepelen vagyunk, a képek metafizikája is ezt az érzést sugározza. Kazanlár Ámin Emil festményei hidak az érzékek világából az érzékfeletti szigetei felé. A mélyen vallásos ember szívesen szőtte az ég színeit a föld árnyékai köré. Úgy vélték egyszer, a művészet a külvilág megjelenése, a mi világunk terminusaiban. Úgy tartom, ezen belül a többféle hídépítés Kazanlár Ámin Emil képeinek igazi funkciója. helye van e hidak között saját perzsa-magyar származásának, könyveknek, vallásoknak és bölcseleteknek.
A képek szemlátomást a Kelet hagyományos motívumaiból merítenek. A kabbalah eredetileg hagyományt jelentett. A tizenharmadik században már zsidó vallásbölcseletet értettek e szó alatt. Az alapjában ősi zsidó metafizikai elméletekhez később társultak a zend vallásból vett elemek: angyalok, jó és rossz szellemek. A zend az iráni párszik szent könyveinek, az Avesztáknak a nyelve. Még a világhódító iszlám legfényesebb udvaraiban is – évszázadokkal később – ez a nyelv volt a legkifinomultabb költészet nyelve. A kabbalah emellett az asztrológiából és az újplatonizusból is merített, mielőtt rendszerbe foglalták volna. Kazanlár most nyugativá átdolgozott keleti rejtett tan keleti újraértelmezését kísérli meg e képekkel. Ezeket a titkokat a perzsa miniatúrák technikájával próbálja megszólaltatni.
Az elméleti Kabbalah eredetileg két nagy műre épült. A sepher Jesira a teremtés történetét és a földi világ természetét mondja el. A Zohar pedig a világ lényegével, az őseszmével és Istennel foglalkozik – egyben Mózes öt könyvének kommentárja. A most kiállított képek a fenti könyveket idézik. Elmondható róluk, hogy a praktikus kabbalah, a szimbólum és eszme egységének példái. Ebben az értelemben Kazanlár betűi és kalligráfiái „szentírások” – az isteni erők kifejező erői. A huszonkét héber betű különböző misztikus kombinációi a talán Kínából, Indiából származó Tarot kártya titkai. A huszonkét lap héber betűvel összekötött nagy titkát az 56 kis arcanum teszi teljessé. A kártyafigurák így egyszerre elvont és életszagú jelentést is hordoznak. Az eredeti jeleket most Kazanlár a szürrealista analogikus gondoskodás lehetőségei és hite szerint az arab ábécé írásjeleivé alakította. Az eredmény egy gazdag ornamentikával leírt képi mítosz, amelyek hangulata Ország Lili – a mester – „írott bánataihoz” hasonlítható. És ezt a nyelvet azok is megértik, akik nem beszélnek „hét nyelven” – mint a nyelvész-filozófus festő – és elfelejtették már Isten három nevét és tíz attributumát, a szent őseszméket is.
Kazanlár Ámin Emil festői nyelve az ész és a szív által látvánnyá átírt színpompás fájdalom. Bánataink pedig talán éppen arra jók, hogy hidat verjenek, kultúrák, hitek és emberek között.
(Kazanlár Ámin Emil festőművész kiállítása a Csepel Galériában, XXI., Tanácsház tér 3., április 30-ig tekinthető meg)